Amire a magyar nem-zsidók választ szeretnének kapni

Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnekPDF változat

 

Közlemény

 

2017.12.11-én a Likud nemzetközi igazgatója megpróbálta közvetlenül befolyásolni a magyar zsidók politikai véleményalkotását, felhívva a figyelmet a szavazói antiszemitizmus veszélyeire.

 

ÉRTÜNK ÉRTETEK – a Hiteles Párt pedig mind a tisztelt Igazgató úr, mind a magyar zsidók, és zsidó magyarok figyelmét szeretné felhívni arra, hogy egy antiszemita szavazókkal bíró párt vezetőjének feladata legfőképp az lenne, hogy megértesse az érintettekkel azokat a problémákat, amik szavazói esetenként közönséges és bántó megnyilvánulásait is motiválják, és politikai szavazatszerző hamis lózungok helyett elkezdjen érdemi lépésekkel párbeszédet, megoldásokat, és kölcsönös elfogadáson alapuló megbékélést teremteni.

 

A Jobbik vezetésének ezt hosszú évek alatt nem sikerült megtennie, nem tudták összefoglalni, kulturáltan artikulálni annak a bizonyos, antiszemitának bélyegzett szavazóbázisnak a gondolatait, kérdéseit. Helyette inkább hátat fordítottak mind a szavazóbázisnak, mind a problémának, amely azonban ettől még nem szűnt meg létezni! A pszichológusok a megmondhatói, hogy a kibeszéletlen problémák előbb-utóbb robbanáshoz vezetnek, ezért mindannyiunk érdeke a párbeszéd.

 

Az első, és talán legfontosabb kérdés, amire a magyar, sokszor leantiszemitázott nem-zsidók választ szeretnének kapni: mitől számít valaki zsidónak, és nem zsidónak itt, Magyarországon?

 

Újra és újra előkerül az „antiszemitizmus” téma. De mi is az pontosan? Zsidóellenesség?

 

Pontosan, hol kezdődik a zsidóellenesség? És kik azok a zsidók?

 

Ha valakire azt mondom, zsidó, az már zsidóellenesség? A zsidó szó használata az? De, miért? Akkor, vannak Magyarországon zsidók, vagy nincsenek? Ha vannak, hogyan nevezzük őket, ha nem mondhatjuk rájuk azt, hogy zsidók? Vagy, hozzunk egy olyan szabályt, hogy csak dicsérő és magasztaló kijelentésekben lehet azt a szót használni, hogy „zsidó”, objektív, ne adja Isten, kritikus állításban már nem szabad, mert az már ellenesség?

 

Ha valaki kijelenti, hogy egy politikus zsidó emberek szavazatával szerzett képviselői mandátumot, az zsidóellenesség? De miért? Tilos a zsidóságnak egy adott jelöltre szavazni, akitől képviseletét reméli? Persze, ha az adott politikus annyira szégyellni való, hogy a zsidó közösség kikéri magának a feltételezést, hogy felelős az ő befolyáshoz juttatásában, az más… De, nem ez történt. Hanem egy egyszerű, értelmében a zsidósággal szemben negatív felhangot nem hordozó állításra lecsapott a média, hogy az antiszemita kijelentés.

 

Már az egyszerű szóhasználat körüli értelmezhetetlen konfliktusban is megjelenik az egyértelműség, követhetőség, alkalmazhatóság hiánya. Kik, mikor, milyen környezetben használhatják, és nem használhatják egy népcsoport (?), kisebbség (?), nemzetiség (?), vallási közösség (?), kulturális közösség (?) nevét? Amennyiben nem szándékos ez az örök bizonytalanságot hordozó, a zsidó szó használatáért bármikor bárkire támadhatóságot biztosító helyzet… akkor tisztázzuk le! Ezt kéri a magyar nem-zsidó társadalom a magyar zsidóktól! A kritikát ugyanis mindenkinek kötelessége elbírni, ameddig egy együtt élő közösség tagjai vagyunk! Magyarnak, zsidónak! Márpedig, itt Magyarországon, aki magyar állampolgár, az a magyar társadalom, mint együtt élő közösség tagja!

 

A magát zsidónak tartó emberek közösségének – amennyiben van ilyen, és nem csak egyének egymáshoz nem kapcsolódó halmaza a magyarországi zsidóság – meg kell értenie, hogy az a konkrétumok nélküliség, ami a zsidóságot Magyarországon (és egyébként világszinten is) övezi, megfoghatatlanná, érthetetlenné, és ezért rémisztővé teszi a nem zsidók számára közösségüket. Azt a nagy masszát, amit zsidóságnak hívnak, de meghatározni, körülírni nem tudunk.

 

Akit zsidónak titulálnak, az tiltakozik, és olyanról, akiről senki nem tudta, egyszer csak kiderül, hogy ő önmagát zsidóként definiálja.

 

De, mi alapján?

 

Vallása miatt? Ez nem helytálló, hiszen magukat zsidónak mondók kifejtették, hogy attól, hogy valaki felveszi a vallást, még nem válik zsidóvá.

 

Származás alapján? Ez akkor genetikus összetartozást jelent? Az emberi fajon belül egy külön ágnak tekintik magukat, és valójában az, hogy valaki zsidó, ezt jelenti? Egy újabb rassz? De milyen genetikus meghatározottság alapján? Hol van valami objektivitás, a világ számára valami kapaszkodó ebben?

 

Kulturális hagyományaik alapján? Ez sem állja meg a helyét, mert számtalan önmagát zsidóként meghatározó ember nem tartja a zsidó hagyományokat, nem őrzi a kultúrát – vagy alig.

 

A tudatuk alapján? De, akkor ennek milyen kifejeződését vegyük látható és megfogható mércének?

 

A zsidóság itthon nem nemzetiség, nem kisebbség. Saját kérésükre.

 

De akkor mi?

 

Teljesen megfoghatatlan.

 

Miért misztifikálják magukat ennyire? Nem tudják, hogy a megismerhetetlennél, kiismerhetetlennél rémisztőbb, nagyobb elutasítást keltőbb dolog a világon nem létezik? Ha ezt tudatosan csinálják, akkor legyenek tudatában annak is, hogy a sokszor látványos és hangzatos, de sosem tettleges „antiszemitizmus” ennek a következménye. Önmagukat szigetelik el. Az emberi reakciók ösztönösek, és ez így is fog maradni, ameddig így tartják magukat. Nem tudják, hogy minden ember az egyértelműséget keresi?

 

És mi is a zsidólétnek, vagy nem zsidó létnek a jelentősége, ami miatt ekkora feneket kell keríteni neki 2017-ben?

 

Hogy volt Holokauszt? Igen. Rettenetesen sajnáljuk az áldozatokat, higgyék el. És csak reménykedünk, hogy Önök is ennyire sajnálják a véres kommunizmus ugyanennyire tragikus áldozatait. Történelem. Én, 1977-ben születetten, semmiért nem érzem magam felelősnek. Mi történt, és mi nem, ki és mit csinált, miért csinálta…ez már a történészek vitája legyen. Többé ne költségvetési és társadalmi teher! Vége. Emléke könyvek, filmek formájában elkíséri a világot, miként a kommunizmusé, és még számos, az emberiség számára nagy tanulságokat hordozó történelmi tragédiáé.

 

Nekünk, nem-zsidóknak, itt Magyarországon, nem a múlt, a történelem sérelmei miatt van jelentősége annak, mi is a közös a magukat zsidónak tartók között. Gyakorlati jelentősége van.

 

Izrael, a zsidónak mondott állam. Izraeli vezető politikusok tettek gyarmatosításra utaló, a magyar nem zsidók, és talán sok magyar zsidó számára is megalázó kijelentéseket (pl. Simon Perez, vagy Ian Mor), izraeli üzletemberek próbáltak az országot károsító erkölcstelen és jogtalan ügyleteket véghezvinni, kormányzati támogatással (pl. sukorói telekcsere). Őket zsidónak nevezni tényközlés.

 

Tehát, mi hozzájuk kötjük a zsidó létet, ezt a fogalmat. Miként, rengeteg – és köztük sok befolyásos – izraeli-magyar kettős állampolgárság ezt meg is erősíti.

 

Nagyon sokat segített volna a hazai zsidóságnak az izraeli zsidóságtól történő megkülönböztetésében, ha ezeknél az eseteknél nyíltan kiálltak volna, deklarálják, hogy Magyarország a hazájuk, és elhatárolódnak az izraeli zsidó megnyilvánulástól, esetleg ki is emelik, hogy ezekkel a tettekkel és kijelentésekkel bizony szégyen éri a zsidóság hírnevét.

 

De, nem tették. Helyette, inkább az „antiszemita” kártyát húzták elő azokkal szemben, akik kritikát mertek mondani.

 

Ezzel jelzést küldtek nekünk, a nem zsidó magyarságnak, amit mi úgy értelmeztünk: a zsidó lét közössége számukra fontosabb ezeknél az erkölcsi kérdéseknél, a magyar államiságnál, a magyar szuverenitásnál. Tudomásul vettük, beépült a köztudatba, s mára a zsidó közösség alapértékeként tudatosult ez az agresszív viselkedés, amit mi, nem-zsidó magyarok sérelmeztünk. Szép dolog az összetartás, de tudomásul kell venni, hogy következményei vannak, például az általánosítás. Miként, a zsidóság is általánosít a nem zsidó magyarság kapcsán. Ennek következménye, hogy úton-útfélen antiszemitizmust kiáltanak, mikor pedig semmi zsidóellenes szándék nincs adott megnyilvánulás mögött. 

 

Például eme írásom mögött. Már most hallom…

 

A magukat zsidóknak vallók mindig kiállnak egymásért, amikor úgy értékelik, hogy valamely zsidó társukat zsidóságában támadták. De mit jelent valakit zsidóságában támadni? Mi minősül annak? Ha azt sem tudjuk, mitől zsidó valaki, akkor Önök mitől veszik magukra, ha egyik társukat konkrét tettei, megnyilatkozásai kapcsán valaki kritizálja?

 

Mert bármennyire szeretnénk, eddig nem kaptunk választ arra, a magukat zsidónak nevezők miben közösek, milyen alapon és milyen mértékig vállalnak egymás tetteiért, nyilatkozataiért felelősséget zsidó mivoltuk kapcsán.

 

Itt, Magyarországon, meddig tart a zsidó, és hol kezdődik a magyar, pláne a mindenek feletti Ember?

 

Bertha Szilvia

 

ÉRTÜNK ÉRTETEK a hiteles párt

 

 

  

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (8 szavazat)